|
Lett jegyünk |
Először is Alcatraz.
Nagyon szerettünk volna átmenni a szigetre, és megnézni belülről is. Mivel
zonban már több, mint egy hónapja úton vagyunk, ennyire előre nem mertünk
jegyet venni.... hiszen bármi történhetett volna... azt hittük, h majd itt
tudunk jegyet szerezni.... De azt mondták, h legközelebb augusztus 5-én van
hely..... Ezen kicsit elkedvetlenedtünk, de megbeszéltük, h nem baj, örülünk
annak, ahogyan lesz.... Persze elkezdtünk minden felé érdeklődni.... egy
bácsitól kedvesen kaptunk néhány telefonszámot, amelyek egyikén valóban akadt
pár üres jegy az itt-tartózkodásunk idejére – de négyszeres áron..... Ez a
megoldás nem érdekelt minket..... Amikor a hajóúton voltunk az öbölben, akkor
a hajó megkerülte a szigetet, és ezt mi úgy éltük meg, h ez lesz az
Alcatraz-élményünk – és örültünk neki.
J Kicsit még
|
A börtönben |
kérdezősködtünk az utcai forgatagban, standoknál, h van-e valami megoldás... de mindenhol csak nagy felárral találkoztunk..... Végül, amikor azt mondtuk, h még ezt a férfit megkérdezzük, és ezzel befejeztük a próbálkozást, az a bizonyos férfi nagyon kedvesen segitett nekünk: elmondta, h a hivatalos Alcatraz-hajótársaság minden reggel 7 órakor elad a saját bódéjánál 100-150 jegyet aznapra az eredeti alapáron.... Arra is figyelmeztetett minket, h nagy sor szokott lenni, érdemes már 5:30 körül odaérni. Ezt az információt még első nap kaptuk.... Gondolkoztunk rajta, h akarunk-e ilyen korán kelni, de végül úgy döntöttünk, h igen, ezt tényleg szeretnénk látni, és már egyébként is régen csináltunk ekkkkkora marhaságot..... Ez volt a kiszemelt reggel..... 5:30-kor beálltunk a sorba a Fisherman’s Wharfs-on.... ez volt igazán hideg.......... hajnalban két órát a parton sorbanállni.... mi a 20.-ak voltunk a sorban, igy jutott számunkra jegy aznapra!!!!!!!!!!
Rögtön az első hajóval mehettünk, ami külön jó
volt, mert még nem volt tumultus a szigeten.
J A szigeten bármennyit lehetett sétálgatni, volt
kisfilm a helyről, és egy nagy vezetett túra a börtönben, ahol elvezettek
minket az emlékezetes cellákhoz, a börtön többi részéhez is, beszéltek az
|
Aquarium |
emlékezetes szökésekről és megmutatták ezek nyomait, és szóltak a hirhedt fogjokról
is. Nagyon nagy élmény volt ez az Alcatraz-túra!!!!!!!!!! Annnnnnnyira
örültünk, h végül felkeltünk, és hálásak voltunk annak a férfinak is a tippért!
J
Második programpont:
Aquarium. Mióta itt vagyunk, Amerikában, szerettünk volna elmenni egy
akváriumba. Ennek is most jött el az ideje, mint az egyik jegy-opció.
J Ez az akvárium a város körüli öböl élővilágát
mutatta be. Húúúúúúúúúú.... hááááát ez is nagyon jó volt!!!!! Szines halak,
óriás polip, cápák, rákok, delfin méretű halak.... Az alagút végtelenül
látványos volt: tényleg egyakvárium-alagútban sétálgattunk jó hosszan.
J Kicsit széditő is volt.....
|
Ghiraldelli |
Az utolsó jegy-opció:
szinház. Még egy dolgot választhattunk a jegyeinkből. Ez volt a legnehezebb,
mert a másik hármat azért már nagyjából tudtuk előre...... Szerettünk volna
valami nagyon helyit..... Igy egy élő szinház mellett döntöttünk.... de ez nem
olyan szokványos szinház volt..... Nem a szimpa forgott, hanem mi jártunk
szinről szinre – minden szoba másként volt berendezve. A szinek mindegyike San
Francisco egy-egy korszakát mutatta be, körülbelül 9-10 szinen keresztül, igazi
szinészekkel, a nézők bevonásával. Volt például kirakat-tárgyalás, ahol 3 néző
megtapasztalhatta, milyen egy ilyen tárgyalás vádlottjának lenni. Volt még, kinzókamra, bordélyház, Alcatraz, aranyásós-időszak, sarlatán orvslás. Mindez általában sötétben történt, ijesztgetést tűzve ki célul, de roppant viccesen. Pl. Egyik szinnél a szinész éppen azt mondta, h eltűnt a patkánya, amikor a sötétben a nézők székeiben bekapcsolt a beépitett effektus, amitől mindenki azt érezte, mintha a patkány a székében szaladgálna.... Volt még sötét tükör-labirintus is, amiből a nézőknek ki kellett találnia, de néha bejátszottak olyen hangeffektet, mintha éppen betörne az egyik tükör
J Egy másik szinnél egy sötét utcán kellett
kersztülsétálnunk, miközben az utcán az egyik koporsó elkezdett belülről
kopogni..... Szóval érdekes volt – egy különleges élmény.
J Örültünk, h ezt választottuk.
J
|
A színház bejáratánál |
Egy-két dolog még
kimaradt a Fiwherman’s Wharfs-ról, igy még ezeket is bepótoltunk. Megnéztük a
Ghiraldelli Csokoládézót, benne a Nagy Csokikeverőt is. Befelé menet nagy sor állt. Az ajtónál ajándék csokikat osztogattak a szülőknek, h lepjék meg vele e gyermekeiket. Én Tama mögött álltam, mögöttem pedig két kisgyerek állt..... Tama kapott hátom csokit, h ossza el a gyerekeknek............ A kis körbenézésünk során 10 ajándékcsokit gyűjtöttünk be..... igy megvolt az uzsonnánk is. Ezután még nézelődtünk a hires látványpékségnél
is.
|
Látványpékség |
Végül pedig kipróbáltuk a
Cable Car-t!!!!!!! J Azért ez nem volt
annnnnnyira egyszerű....... A kiszemelt megállóban több, mint egy órát kellett
volna várnunk arra, hogy sorra kerüljünk, igy elkezdtünk keresni egy olyan
megállót, ahol kicsit kevesebben vannak..... végül elég hamar egy ilyen
helyi
villamoson találtuk magunkat!!!!
J Nagyon jó volt róni a meredek utcákat – mintha hullámvasúton ülnénk. És
tényleg vannak, akik az alsó lépcsőn, kapaszkodva utaznak!!!! Ebben még az is
vicces, h ha szembejön a másik villamos, akkor az emberek szinte összeérnek!
J Nagy élmény volt ez is!!!! És egyben ez volt San
|
Cable Caron |
Francisco-ban töltött időnk zárómomentuma is. Csodálatos napjaink voltak itt
is!!!!! Élménygazdag, változatos, vidám, sokszinű, mesébe illő!
J Nagyon szépen köszönjük!!!!!!
Vagyis........ még egy
csodálatos búcsúvacsink is lehetett Csabával.
Képek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése