2014. július 21., hétfő

Az utolsó bejegyzés....

Igen... tehát megjártuk.... vége.... Két éves amerikai kalandunk itt záródik. Az a csodasorozat, amelyet ezalatt az idő alatt megtapasztalhattunk, azt formálta ki bennem, h kicsit jobban bízom Istenben, és kicsit kevesebbet aggódom.... :) Ez egy elég jó dolog, nem???? Végtelenül felszabadító és megnyugtató.... :)
Köszönöm szépen jelenléteteket, imáitokat és az események követését a blogon.... :)
Igaz, nem lesz több ötletem, de ha mégis, akkor ismét találkozunk egy új blogon! :)

Repülés haza

A repülő indulása előtt három órával még a hivatalban voltunk a kocsi rendszámának leadása miatt....
Szerencsétlen egybeesés folytán éppen úgy alakult, h a diákság felének lerobbant a kocsija.... A másik felének pedig, akinek éppen működik a kocsija, dolgoznia kellett.... így elég kérdéses volt, h hogyan jutunk majd ki a reptérre.... Végül egyik kedves diáktársunk meg tudta oldani, hogy gyors munkahelyi távozással kivigyen minket a reptérre. Köszönjük szépen!!!!! :)
A reptéren közölték velünk, h a rendszerben nem látják a repjegy-fizetésünket........ Ez elég furcsa volt, mert tisztán emlékszünk rá, h kifizettük ezt a pénzt...... Másfél órán keresztül álltunk a pultnál a csomagjainkkal....... egyre jobban izgulva azon, h elmegy majd a repülő nélkülünk...... Négyen dolgoztak a probléma megoldásán..... Végül, 10 perccel a felszállás előtt, közölték velünk, h minden rendben, szaladjunk gyorsan, h elérjük a gépek..... Rögtön mondtuk, h akkor segítsenek nekünk abban, h elsőbbséget kapjunk a biztonsági kapunál.... Mondták, h ez szerintük felesleges.... Elcaplattunk csomagjainkkal, de akkora sor állt a biztonsági kapunál, h vissza kellett mennünk megismételni kérésünket..... sikerült őket meggyőzni..... ezután keresztül kellett rohannunk a reptéren csomagokkal, és éppen a kapuzárás előtt befutottunk......................... A detroiti átszállásnál is gond volt a jegyünkkel... és a párizsi átszállásnál is....... Amikor megérkeztünk Budapestre, nem találtuk a három nagy bőröndünket.......... Egy nap késéssel a háromból kettő kiszállításra került (a bőröndök és teljes tartalmuk teljesen szét voltak ázva annak ellenére, h mi semmilyen folyadékot sem tettünk beléjük.....), a harmadik bőröndünket pedig még keresik az éterben....... Reméljük, megérkezik ez is........

Utolsó napok Buffaloban

Két napunk maradt a végső összepakolásra és a kocsi eladására.........
A pakolás: kiderült, h az a mérleg, ami alapján már majdnem megvolt az összes csomagunk, 10 kilóval többet mutat................. Kölcsönkértünk gyorsan egy megbízhatóbb mérleget, és az idegösszeomlás szélén elkezdtük átrendezni a csomagjainkat..... Amikor már majdnem készen voltunk, az egyik nagy bőröndünknek szétszakadt a zipzárja...........
A kocsi eladás: ez egy külön, önálló Rejtő-regény lehetne...... most maradjunk csak annyiban, h még folyamatban van, és a plébánián kedves megengedték, hogy a végkifejletig a garázsban maradjon. :) Még ezért a dologért lehet imádkozni.....

44. nap: Érkezés Buffaloba

Ezen a napon semmi különös nem történt: egész nap - kora hajnaltól késő éjszakáig - vezettünk, és végül, hajnal 2-kor megérkeztünk Buffaloba, ahol Ágó csirkepaprikása várt minket. Felfoghatatlanul kedves Tőle, hogy így várt minket.... 
Ahogyan korábban írtam, elutazásunk előtt kiköltöztünk az apartmanból, ahol 2 évig laktunk. Ide mér be is költöztek mások.... de a plébánia gondnoka megengedte, hogy erre a 2-3 napra visszaköltözzünk egy szobácskába. :))) Ez szintén nagy segítség volt számunkra! :)
Igazából még fel sem tudjuk fogni az elmúlt 6 hetet... Annnnnnnnnnnyira hálásak vagyunk azért, hogy ez most így megadatott; a lehetőségért, a szállásokért, az emberekért, akikkel találkozhattunk, a látnivalókért, élményekért, tapasztalatokért, és alapvetően persze Isten gondoskodásáért... Felfoghatatlan, h három hét szállást kaptunk csak úgy Californiában, a kempinghelyek, amelyek mindig el voltak készítve annak ellenére, h mindenki azt mondta, h már három hónappal korábban betelnek a kempingek és esélytelen bejutni azokra a helyekre, ahol voltunk.... Az egész út gond nélkül, épségben és egészségben lezajlott....... Nagyon szépen köszönjük. :) 

43. nap: Mount Rushmore

Deadwood
Első programpontunk Deadwood volt. Ez is egy kicsi, egykori aranyásó falucska, de Bodieval ellentétben, itt élet van. A házakat felújították és kidekorálták benne - a régi időket tükrözve. A városkában van egy régi-régi ház, amely ma szállodaként üzemel, de a felújításnál sokhelyen meghagyták a régi falakat és a tetőszerkezetet. Tama valahogy elintézte, h körbevezessenek minket a házban, ismertetve a felújítás folyamatát. Következő megállónk a Mount Rushmore-nál volt. Itt megnéztük Washington, Jefferson, Roosevelt és Lincoln elnök kőbe faragott arcát.  :) Ezután elmentünk egy dino-játszótérre is. :) Errefelé ugyanis sok dinoszaurusz-maradványt találtak - így sok vidámpark, aquapark, múzeum és játszótér szól erről a témáról. Igazából azért mentünk el erre a játszótérre, mert voltak olyan kuponjaink, amelyeket a játszótér büféjében ingyen popcornokra lehetett váltani, és ez jól jött ebédidőben...
Felfedeztük, h ismét eltelt 3000 mérföld, tehát ismét esedékes az olajcsere..... Ez nagyon sokáig tartott..... így utunk végén egy
Mount Rushmore
nagy csúszás alakult ki: ugyanis a Mount Rushmortól elvileg kora reggel szerettünk volna továbbindulni, de az extra nézelődések és olajcserék miatt csak este 6 után hagytuk el ezt a környéket....... Mivel fontos volt, h az előre eltervezett időben visszaérjünk Buffaloba, egész éjjel vezettünk felváltva, mindösszesen egyszer álltunk meg 3 órára kocsiban aludni egy pihenőhelynél......
Képek.

42. nap: Buffalo Bill nyomdokaiban

A gátnál
Reggel búcsút intettünk a Yellowstone Nemzeti Parknak - igazán csodálatos napokat tölthettünk itt egyedülálló és különleges élményekkel és látványokkal. :)))
Természetesen a Yellowstone-ból kifelé, és a Sziklás-hegységen átvezető út is gyönyörű volt...
Első megállónk egy hatalmas gátnál volt. Ezután megérkeztünk Cody-ba, Buffalo Bill telephelyére, egy igazi vadnyugati városba. :) Egyszerűen hihetetlen volt! Az addig rendben, h vannak "kirakatvárosok", amelyeket berendeznek úgy, mintha.... DE!!!!! ez komolyan olyan volt, mintha az 1800-as években járna az ember, és itt az emberek még mindig komolyan úgy élnek..... Megdöbbentő volt!!!! A városkában bementünk az ingyenes cowboy múzeumba nézelődni. Délután - szintén Codyban - Rábukkantunk egy cowboy-csárdára. Már gondolkoztunk azon, hogy majd hol legyen az egész amerikai, és egyben a nagy utazásos búcsúesténk - mert szerettünk volna egy ilyet - de hamar megszavaztuk ezt a helyet ittlétünk lezáró, ünnepi momentumának. :) És nem bántuk meg!!!!!!!!!!!! :) Ez egy hihetetlenül autentikus "étterem" volt, tele eredeti, "archaikus" berendezéssel a lámpástól kezdve a bárszékeken keresztül a pisztolyokig. Az emberek western csizmában és
Zenészek az étteremben
 western kalapban ültek az asztaloknál és táncoltak a élő western zenére. Autentikusan bölényt és jávorszarvast ettünk - más nem is nagyon volt a menüben...... Egy felejthetetlen élmény volt. Köszönjük szépen! :)
A nap többi része intenzív vezetéssel telt....... Késő éjjel érkeztünk ez napi végcélunkhoz, ahol kétségbeesett szálláskeresésbe kezdtünk..... Nagyon hamar ismét egy full-extrás kempinget kaptunk nagyon jó áron. :) Képek.

41. Yellowstone - A vadles folytatódik

Kisbölények
Kora hajnalban felkeltünk - nem csak azért, mert nem volt kedvünk a nyirkos sátorban maradni, hanem azért is, mert újabb medveles-kisérletet tettünk. :) Ezúttal bölénycsordával találkoztunk a kocsiúton - ez is nagy élmény volt. :) 
A reggel egy nagy rafting-túrával folytatódott a Yellowstone-folyón!!!!!!!!!!!!! Annnnnnnnnnnnyira jó volt!!!!!!!!!!!!!! Már nagyon régóta szerettük volna kipróbálni a raftingot, és most egy nagyon jó lehetőség, csodálatos napsütés és hihetetlen környezet adódott ehhez! :))) Nagyon jól éreztük magunkat! Képzeljétek, a találkozóhelytől olyan régi iskolabuszokkal vittek minket a folyóig! :) Útközben láttunk bakkecskét, villásszarvú antilopot és olyan igazi amerikai sast is! :)
Délután megnéztük a Yellostone Parknak a Mammoth Hot Springs nevű gejzírkomplexumot, ami igazából kikristályosodott só-teraszból állt - tovább fokozva a park sokszínűségét. A környéken - a járdaszigeten - jávorszarvasok heverésztek. A vadőr azt mondta, 
Rafting a Yellowstone-folyón

Feketemaci
h mostanában sokszor lejárnak oda, mert ott biztonságban érzik magukat, hiszen a medve nem nagyon megy oda.... 
Még járkáltunk kicsit gejzírekhez, aktívan érdeklődve a vadőröktől, arról, hol lehetne macit látni..... Alapvetően ugyan azokat a helyeket mondogatták, ahol már próbálkoztunk..... Végül az egyikük aranyosan javasolt egy "új helyet".... Háááát.... elég messzi pontját emlegette a parknak....... Mondtam Tamának, h hagyjuk, ne menjünk ezért ilyen sokat, biztos nem lesz semmi... stb...... De Tama betett a kocsiba, és elvitt a javasolt helyre!!!! :) Tehát tettük egy újabb kísérletet.... Éééééééééééééés képzeljétek!!!!!! Olyan vad-élményben volt részünk!!!!!!! Először is egy coyote (prérifarkas) tőlünk kb. 3 méterre sétálgatott. Sok antilop ugrálgatott mindenfelé, voltak szarvasok és persze bölények is!!!!! Ééééééééééééééés igen!!!!!! Előbújt a maci is!!!!!!! Először egy grizlit láttunk egy völgyben!!!!!!! :)))) Kicsit távol volt, de már azért ki lehetett venni, h az tényleg egy grizli!!!!! :))))) Éééééééééééééééés kicsit később egy feketemaci sétálgatott az út mentén két kicsi boccsal!!!!!!!!! :))) Annnnnyira aranyosak voltak!!!!!!!!!!! :)))) Végezetül még egy róka is elénk került!!!!!! :))) Szóval megvolt a maci is! Holnap indulhatunk tovább. Képek.