2014. június 19., csütörtök

11. nap: Page – Horseshoe Bend, Antelope Canyon, Powell Lake és Glen Park

Horseshoe Canyon
Éjszaka nagyon rosszul aludtunk: iszonyat meleg volt, fáradtak voltunk és nagyon kényelmetlennek tűnt a kocsi.... Nagyon megörültünk, amikor elkezdett hajnalodni. A napfelkeltét Page egyik fő látványosságánál, a Horseshoe Bend-nél szerettük volna megnézni. Kocsival mentünk a kiránduló-útvonal kezdetéig, onnan pedig sétáltunk egy nagyot....... vagyis..... kicsit hamarabb érkeztek a reggel első fényei, mint amit az internet irt....... igy alakult úgy, h hajnal fél 5-kor (4:30) már homokdünén fölfelé szaladtunk versenyt a Holddal...... (én még pizsamában...) Jó reggelt! J De ez is megérte! Önmagában is csodálatosan gyönyörű a Colorado-folyónak ez a kanyarulata, de lemenő Holddal és felkelő Nappal... a másodpercenként változó szinvilágokkal... Mielőtt elindultunk volna Buffalo-ból egy néni azt
Nyuszi
 mondta nekünk, h azokon a helyeken lehet legjobban megcsodálni Isten kreativitását és teremtő erejét, amelyek utunk állomásait képezik..... ez sokszor eszünkbe jut ezekben a napokban... Tényleg csak Isten végtelen ereje és szeretet jut eszünkbe minderről.
Az Antelope Canyon-nal kapcsolatban pedig azt álmodtuk meg álmatlan éjszakánkon, h negnézzük – igzából főképpen ezért mentünk Page-be.... De az olcsóbb túrára megyünk, mert van ilyen is. Az olcsó van kora délelőtt és késő délután, amikor elvileg a fény még/már nem úgy süt be a kanyonba, ahogy az minden katalógusban látszik... ezekben az órákban feleannyiba kerül a belépő, mint a csúcsszezonban – ráadásul sokaktól hallottuk azt, h magán az 
Sivatagi rodeo
élményen a fény szöge olyan sokat nem vátoztat, ellenben az olcsóbb időpontokban sokkal kevesebb ember van és ezért sokkal jobban látható és fényképezhető a kanyon. Tehát reggeli után regisztráltunk a nap első Antelope Canyon túrájára egy navajo „utazási irodánál”... A regisztrációtól kiszuperált négykerék meghajtásos terepjárók vitték el az embereket 6-8 fős csoportonként a kanynhoz a sivatagon keresztül. Önmagában ez a sivatagi rodeó is megérte volna szerintem – hihetetlen élmény volt! Miután megérkeztünk ugyanebben a csoportban jártuk végig a kanyont navajo vezetőnkkel – a csoportok pár perces különbséggel indultak. A csoport és a vezető is nagyon jó, kedves és rendezett volt. Az 
Navajo vezetőnk
Antelope Canyon egy keskeny járat egy magas sziklában a sivatagban, amelynek a tetején itt-ott beszűrődik a fény – szürreális szineket, formákat és látványokat teremtve ezzel a kanyargó jártban. Az indiánok ezt lakhelyként használták – ma már csak rituális helyszin. Csaodaszép volt! Ezt erős lett volna kihagyni... Nem véletlenül a világ legtöbbet fényképezett helyszine. Hirtelen mintha nem a Földön lenne az ember. És képzeljétek!!!!!!!! Milyen extra ajándékot kaptunk!!!!!!! Elvileg 9:30 körül kellett volna kijönnünk a kanyonból, de valahogy nagyon sok csoportot betettek reggelre, nagy torlódás alakult ki, mi az egyik utolsó csoportban voltunk, és csak 10:30-kor értünk ki a kanyonból – és 10-től már megérkeztek a „drága fények” is! J
Antelope Canyon
Miután visszaraliztunk a kanyonból, elmentünk a Lake Powell (a Colorado felduzzasztásából adódott tó) partján fekvő strandra, ahová az éves nemzeti park kártyánkkal ingyen bemehettünk. Háááááát..... ez is lélegzetelállitóan szép volt: sziklás partú azurkék tó a sivatagban.... Itt strandoltunk egy kicsit. A csobbanás után még elmentünk megnézni a nagy gátat és a hidat (mindkettő a Colorado-folyón van, szintén Page-ben, a Glen Nemzeti Parkban). Ez egy mesébe illő erőditménynek tűnt számomra.

Kora délután elbúszúztunk Page-től és tovább indultunk lefoglalt SZÁLLÁSUNKRA Flagstaff-ba. IGEN!!!!!!!!! Kis civilizáció!!!!!!!! Ugye már tegnap is reménykedünk ilyesmiben, de nem jött 
Strand
össze.... ezért még tegnap megnéztük mai célállomásunk közelében a lehetőségeket és foglaltunk szállást. Igazából ennek régre nyúlik vissza a története.... Emlékeztek tavaly nyáron milyen szörnyű utam volt otthonról visszafelé Buffalo-ba??? Nagyon kiakasztott, és irtam is a légitársaságnak akkor egy levelet arról, h nagyon nem éreztem jól magam a fedélzetükön. Kárpótlásként egy ajándékutalványt kaptam egy full-extrás szállodába. Ennek a szállodaláncnak kb. minden városban van „fiókja”... Tamával arra jutottunk, h ezt a bónuszt majd ezen a nagy úton fogjuk felhasználni. A napokban arra is rájöttünk, h ez 
Glen Nemzeti Park
nem is jöhetne jobbkor, mint ennek a hosszú vadkalandnak a kellős közepén. J Ez egy elég drága szálloda (háromszor-négyszer annyiba kerül, mint amilyenekbe néha-néha betérünk), igy az ajándékutalványból csak egy nap jön ki, de ennek most nagyon örülünk! J Fürödtem! Hajatmostam! Most ÁGYBÓL irogatok! Van hűtő! J Tudjátok hogy lehet ezeket a dolgokat értékelni 4 nap döglesztő melegben tölltött kirándulás, fürdetlenség és sátoros-kocsis szállások után! J Tama most elment a mosodába – lesznek tiszta ruháink is! J    További képek

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése