Super Bowl

Női kártyaasztal

Tegnap, vasárnap volt a Super Bowl, amire az amerikaiak többsége lázas izgalommal készülődik minden évben. Ez az amerikai football bajnokság döntője, amelyet idén Denver és Seattle vívott egymással New Jersey-ben. Tavaly a meccs idejében más programunk volt, de idén már úgy voltunk vele, h ha már itt vagyunk, akkor nézzük meg. Kaptunk is egy nagyon kedves meghívást; az összes itteni magyar diákot meghívták a magyar házba a meccsnézéssel egybekötött vacsira. Kicsit végül sűrűre sikerült ez a délután, mert magyar istentisztelet is volt, ahol mi vállaltuk be a szeretetvendégséget, utána pedig néhány diáktársunknak megígértük, h elvisszük őket a meccsnézésre. A szeretetvendégségre Tama sütött nagyon finom sajtos pogit, én pedig kakaós sütit, fánkot és kétféle kenyeret, amihez körzöttet is készítettem, meg még vittünk hozzá ezt-azt. Nekem úgy alapvetően nem volt kedvem reggeltől estig nyüzsizni, felvetettem Tamának, h mi lenne, h ha miután mindent megsütöttem otthon, szépen otthon maradnék..... Nem
támogatta az ötletet, így mennem kellett.... :S

Amiből nem ettem

A templomban azt mondták, h minden finom lett. Annnnnnnnnnnnnnyira aranyosak egyébként ezek a nénik, bácsik..... Komolyan nagyon fognak hiányozni.....

A "nagy" kivetítő (az a kicsi ott, elől)

A meccsnézéssel kapcsolatban Tamának voltak fenntartásai, mert amikor vmilyen műsor van a Magyar Házban, akkor egy ősrégi "nagy" tévén szoktunk próbálkozni kivetítéssel, ami azért ehhez kicsit kicsi, és nem mindig működik..... Tama előre megkérdezte, h ugye nem ezen nézzük majd a döntőt.... Mondták, h dehogy is, lesz nagy kivetítő..... Ennek ellenére, amikor megérkeztünk, a rettegett tv
volt betolva a színpad közepére...... Egyébként meg
elég kocsma-hangulat volt.... Sztem pár bácsi már eleve ittasan jött, és a magyar háznak is van italozó része..... Ezt még a kolbász sem tudta felszívni.... Amikor a meccs elkezdődött, spanyolul szólt a közvetítés. Egyik diáktársunk, aki mindössze pár hete érkezett, kedves naivsággal magához ragadta a távirányítót, h megpróbálja átállítani...... Erre egy "ázott" bácsi kb. anyázni kezdte őt és még cifrábbakat is mondott neki, számonkérve azért, h miért görög nyelvre állítja, amikor Amerikában vagyunk.... Hihetetlen, h miért kell egymást állandóan csesztetni................... Szegény srác meg néma csendben próbálkozott.... Tama már végül odament megmagyarázni a bácsinak, h mi a valódi helyzet, de

Kötögetés

ez nem sokat segített........... Végül a közvetítés maradt spanyol, és a srác odament a bácsihoz és asztaltársaságához és beszállt a pókerbe, amit ők éppen játszottak..... Innentől megnyugodott a hangulat. Azért a barátságuk akkor ért tetőfokára, amikor az este végén a pénzt, amit a srác nyert, a bácsi hozzásöpörte a saját nyereményéhez azzal, h ezt mind ő nyerte, a srác pedig szó nélkül beletörődött............. Hihetetlen, h nem lehet Magyarországtól elég távol kerülni..................
Egyébként a meccs közben több asztalnál kártyáztak, volt néni, aki kötögetett, Tama pedig egyik kedves ismerősünk, András mellett megtudta a szabályokat. :)) Természetesen ez a nap irtó sokáig tartott..... Egyébként nem volt túl izgalmas a meccs; Denver, aki az esélyesebb volt 43:8-ra kikapott...... Nekem vhogy az az érzésem volt, h bármikor, amikor a képernyőre néztem, egy Seattle-játékos rohant keresztül a pályán és nincs körülötte senki.............