Erdei Karácsony

Ilyen volt az idő az út elején az autópályán

Az előző bejegyzés után természetesen folytatódott a karácsonyi készülődés... :)) Advent negyedik vasárnapján volt a magyar templomban az ünnepség kis közös vacsorával, apró meglepikkel. Legnagyobb megdöbbenésünkre azzal szembesültünk, hogy itteni ismerőseink (betegek a rendelőből, magyar diákok, gyülekezeti tagok) - olyan emberek, akiket két éve még nem is ismertünk - felfoghatatlan módon megtöltötték
az adventi koszorúnk alját.....

Egy kocsi a csatornában

Idén Karácsonykor nyugalomra vágytunk: erdőre, hegyekre és egy kis házikóra az erdő közepén. A rendelő egy hétre bezárt most az ünnepek alkalmából, így lehetségessé vált ez a terv. :) Sokat nézelődtünk, gondolkoztunk, hogy merre is mozduljunk. Szerettük volna elkerülni azt, hogy valami rossz, koszos, nem működő helyre legyünk bezárva Karácsonykor, ezért úgy döntöttünk, hogy egy olyan helyre megyünk, amit már ismerünk, amiben megbízunk. Tavasszal

Ház, amish szekérrel

Pennsylvania-ban jártunk (a Vízesés Ház környékén) és az ottani szállásunk - aminek magyar érdekeltsége is van - gyönyörű volt, pont
ez az erdős, dombos házikó. Tehát ezt lefoglaltuk, és december 24-én reggel útnak indultunk. Az út
elején olyan hóviharba keveredtünk, h komolyan elgondolkoztunk, h most mi lesz: kb. semmit sem lehetett látni, és a nagy autópályán mindösszesen 30km/h sebességgel lehetett haladni....... (Normál tempóban is öt óra vezetésre van tőlünk a kinézett hely...). Mindeközben pedig kocsikat láttunk olyan helyeken, ahol nem kellett volna... pl. csatornában. Végül hamar átvergődtünk a hóviharon, az út kitisztult, és rendesen tudtunk haladni. Már sötétben értünk a szállásunkhoz (Rockwood, Pittsburgh-től kb. 1,5 óra autóútra). Odafelé

Ajándékaink

menet útba ejtettünk egy Amish városkát, ahol láttunk amishokat házat építeni, meg szekereket is. A mi szállásunk egy házikó volt a 7-8 darab másik közül, amelyek egy nagyobb domboldalon, fenyők közé voltak elszórva - természetesen minden nagyobb világítás és kijelölt út nélkül... :))) Tehát az első nagy feladat az volt, hogy rá kellett találnunk a házikónkra... Sikerült! :))) A házikó tényleg nagyon tisztán, teljesen felszerelve és befűtve várt minket. Volt benne egy nagyobb konyha-étkező-nappali, egy fürdőszoba és egy kis

Fort Ligonier

Itt karácsonyoztunk

hálószoba. Megérkezés után rögtön elkezdtünk Szentestére készülődni: Tama lehullott fenyőágat keresett, én pedig megterítettem és tálaltam az otthon elkészített dolgokat. Karácsonyi zenéket hallgattunk, vacsoráztunk, Bibliát olvastunk, és megleptük egymást ezzel-azzal. :)) Én kaptam egy nagyon édes plüss macit. :)) Ééééééés....... Régóta szerettünk volna karórát venni és régóta nézegetjük, hogy milyen legyen...... Engem még egy sem ragadott meg eddig...... de 1-2 hónapja megláttam egyet, ami nagyon nagyon megtetszett. Tudjátok, az, amire rögtönk azt mondjátok, h "ez kell". Nagy lelkesen megmutattam Tamának, de Ő azt mondta, hogy ilyen órám soha az életben nem
lesz...... Sejtettem én, h gond lesz az árával........... és tényleg........... Ezt így megbeszéltük, én teljesen elengedtem, megértettem, h tényleg nem olcsó, stb, stb. aztán annnnyi. És képzeljétek!!!!!!!!!!!!!! Nyitom ki a karácsonyi ajándékom......... és ez az óra volt benne!!!!!!!! :))))) Nem bírtam elhinni.......... nagyon néztem Tamára, h most magyarázza már el, mi van...... Azt mondta, h ezt nem csak Karácsonyra kapom, hanem az itteni diplomámra is - mert szte ez is azért nagy dolog - és összességében ez lesz az örök nagy emlék

Ez volt a házikónk

Amerikáról. Egyébként egy Frank Lloyd Wright motívumos óra - ami tényleg mindig Amerikára fog emlékeztetni..... Még mindig nehezen tudom felfogni.........

Vízesés

Vicces módon Tama ugyan ilyen motívumos (Tree of Life) nyakkendőt kapott tőlem, szintén ugyan ebből a megfontolásból. :) És egyébként egy a motívum van a Darwin Martin House-n is, ami itt van Buffaloban. Még Tama kapott tőlem egy könyvet: "Country Home" - ami vidéki házakat mutat be. :) Tudjátok, ilyen stílusúra tervezzük az otthoni házikót. ;)

Laurel Hill State Park - Strand

Másnap reggel egy magyar templomba mentünk istentiszteletre, ami 1,5 órára, Pittsburgh külvárosában volt. A lelkész magyar, egy-két magyar jár még a gyülibe, de a többség amerikai és az istentisztelet nagy része angolul van, de a református liturgia szerint. Ide mentünk és jólesett karácsonyi istentiszteleten lenni és utána kicsit beszélgetni, ismerkedni. Hazafelé megálltunk egy-két helyen; megnéztük a Fort Ligonier-t.
Pittsburgh-ot múltkor láttuk, így azt most kihagytuk. Még délután kicsit sétálgattunk ott a szállásunk környékén a tónál és felmentünk a közeli kilátóba is. Egyébként pedig ez a félév iszonyatosan kimerített minket....... mióta vége lett nekem a sulinak, az átlag alvásidőm naponta kb. 10 óra.... este 8 körül általában aludni szoktam........
December 26-án kirándulni mentünk a környékbeli State Parkokba, amelyekből nagyon sok van.... Először egy kicsi vízeséshez mentünk el - már itt, az elején sikerült elakadnunk a hóban és ki kellett ásni-gallyazni a kocsit. Ezután a Laurel

Egy farm

Hill State Parkban megnéztük a strandot - ami most nem volt strand ;) - meg egy szánkópályát.

Greensburg - vasútállomás

 Kinéztünk egy kirándulóútvonalat is, de mikor nagy nehezen megtaláltuk, az út elején egy figyelmeztető tábla fogadott minket, amely közölte velünk, hogy azon a területen most vadászat folyik, fluoreszkáló mellény nélkül ne merészkedjünk be.......... hát visszafordultunk, és egy másik kirándulóúton sétálgattunk. Következő állomásunk a Seven Springs nevű síparadicsom volt. Kicsit körbenéztünk itt is - de azt még otthon, jó előre elhatároztuk, hogy ezen a földrészen nem próbáljuk meg kitörni a nyakunkat..... Még este felmentünk a Mount Davis-ra, amely Pennsylvania legmagasabb pontja. Felmásztunk az itt található
 kilátóra, de már nagyon sötét és hideg volt (én három kötött pulcsiban és két hosszú ujjú pólóban majdnem megfagytam....). Tama mégjobban fázott, mert otthon, Buffalo-ban, felejtette a kabátját..... Ez a hátránya ennek a nagy autós létnek... Ahogyan visszafelé mentünk a kocsihoz, egyik lépésnél a lábam hirtelen eltűnt combközépig a hóban.... Nagyon megijedtem - és egy hatalmasat estem....... Tama előttem ment, a zörejre hátrafordult, de a sötétben hirtelen nem tudta, merre vagyok. ;)

Greensburg - bíróság

Péntek délelőtt összepakoltunk és hazaindultunk. Útközben meg akartuk nézni a Duncan House-t. Ez egy olyan Frank Lloyd Wright ház, amely "szállodaként" üzemel. Eleve nem éltük bele
magunkat a dologba nagyon, és jól is tettük. Bár megtalálni sem volt egyszerű, h az erdőben hol van elrejtve, mérföldekkel előtte már minden le van zárva, csak az ott szállók vagy a fizetett túrán résztvevők láthatják a házat - és télen egyáltalán nincs is nyitva........ Hazafelé jövet megálltunk Greensburg-ban, ami egy nagyobb, olasz alapítású városka; megnéztük a nagy kupolás bírósági épületet és a pályaudvart, ami teljesen európaias volt - ahogyan az egész város is.
Ahogyan látjátok, olvassátok; nagyon nagyon szép, nyugodt, meghitt Karácsonyunk volt. Nagyon örültünk ennek és nagyon hálásak vagyunk érte. ;) További képeket itt nézegethettek: Rockwood