2013. február 25., hétfő

A kanadai kaland :)

Tifft Park
Igen... tehát múlt hét szombat reggel elindultunk. :) Igazából az utolsó pillanatban jöttünk rá, hogy a hétfő szünet lesz Tamának, így ezt igyekeztünk kihasználni. :) 
Marikáéknál
Először Buffaloval kezdtük - ha már itt vagyunk. Van a város szélén egy természetvédelmi park (Tifft Preservation), amit már több embertől hallottunk dicsérni. Szóval először is itt álltunk meg egy kis "kirándulásra". Igazából.... iszonyat hideg volt..... Állítólag élnek őzek, szarvasok, hódok és még sokan mások itt... csak most ugye tél van... :))) Madarakat láttunk. Annnnnnyira aranyosak voltak!!!!!!!! Jöttek, mellénk ültek, Tamának rászálltak a fejére is. :)))) Így, télen is nagyon szép a park, csak olyan téli.... kicsit komor, kicsit sivár.... De nagyon örültünk neki. :) 
Következő állomásunk már a Peace Bridge túloldalán volt. Kicsit visszanéztünk Buffalora és én életemben először láttam vadludakat havon kapirgálni... :) Utunk innen Wellandba vezetett. :) Ez nagyon közel van a "határhoz". Na, ki lakik itt????? :) Marika, a lelkésznő, aki a magyar református istentiszteleteket szokta tartani Buffaloban. Még korábban beszéltük, hogy Neki vannak ismerősei Torontóban és környékén, majd szóljunk, ha tervezünk valamit....... de ugye most későn jöttünk rá, hogy szünetünk lesz.... Marika próbált 
A hamiltoni magyar református templom
keresni valakit szállás ügyben, de már tényleg késő volt.... De nagyon kedvesen felajánlotta, hogy aludjunk Náluk. :) Szóval délután megnéztük Welland-ot - egy ipari városka (annyirasokmindent nem "kellett" nézni...), estefelé megérkeztünk Marikához és férjéhez, Randyhoz. Nagyon kedvesen, finom vacsival vártak minket. Sokáig beszélgettünk, nagyon jó volt Velük lenni.
Torontó remix
 Vasárnap reggel elköszöntünk és istentiszteletre indultunk Hamiltonba. Ez sem egy túl dekoratív gyárváros.... de van magyar református gyülekezet!!!!!!! :)))) Itt is nagy szeretettel fogadtak minket, örültek nekünk. Úrvacsoraosztás is volt. :) Ennyi sok szép élménnyel telve érkeztünk meg vasárnap délben Torontóba. :))) Elsőre valahogy nagyon durva volt számomra........ hirtelen - a sok felhőkarcoló, daru, építkezés, még több felhőkarcoló miatt - durvábbnak tűnt, mint New York.... Azért később észrevettem, h nincs akkor és "kicsit másabb is". :) De hát ez a város..... valahogy nem is tudom.... Ha azt mondták volna, hogy mondjuk Kievben vagyok, lehet, h elhiszem - pedig még sosem jártam ott... :) valahogy az új, hatalmas, modern felhőkarcolók és a régi, kicsi, berogyott házacskák átmenet nélküli váltakozása megspékelve a viktoriánus stílussal. :))) Még igazi megérkezésünk előtt megnéztük a Natural Museum-ot, majd délben elfoglaltuk a szállásunkat (egy családi házból kialakított hotel közvetlenül a belváros szélén), majd sétálni mentünk: végig a 
Royal Ontario Museum
Egyetem-negyed
Young Street-en (ez egy ilyen fő-nézelődő utca), Eaton Centre, Financial District, CN Tower, kikötő, hazafelé a City Hall, meg még sok nagy épület. :))) De hát............... míííííííííííínusz 13 fok volt......... :((((((((((((( Annnnnnnnnnnnnnnyira durva volt...... volt egy olyan pont, amikor úgy éreztem, h nem bírok tovább menni, inkább leülök a földre, megfagyok, meghalok, legalább többet nem fogok fázni............. valahogy azért csak visszaérkeztünk a szállásunkra. Másnap reggel már csak -7 fok volt...... annyira melegnek tűnt!!!!!!! :))))) Royal Ontario Museum, vele szemben egy magyarnak tűnő bolt, az egyetemi negyed, a Park (azt hiszen az Elizabeth - mi más.... ), a kikötő nappal............ éééééééés :))) Felmentünka Toronyba!!!!!! :)))) Nagyon vicces volt.... a lift padlója átlátszó...... :) és fönt van egy rész, ahol a kilátó padlója átlátszó....... és az emberek természetesen csak félve motoszkálnak arrafelé, vannak, akik nem mernek rálépni...... 
Kilátás a Toronyból
háááááát.... én is gondolkoztam rajta. ;) Van egy olyan hely is, ahol kilógatják azokat, akik ezt külön kérik........ezt már nem próbáltuk ki. ;) Néztünk egy 3D-s filmet is a repülés történetéről. :) a torony után még bolyongtunk kicsit a kínai negyedben.... amjd ismét megfagyva elindultunk vissza, Buffaloba. :))) Na, még előtte Torontóban megnéztük a Casa Loma-t. 
Nagyon jó volt kicsit kimozdulni!!!!!!!!! :))) Örültünk neki. :))) És ezután elkezdődött a hét..... kedden rádöbbentem - mert mondta a tanár -, h a féléves nagy leadandó első felét egy hét múlva (holnap) le kell adni............ nagyon bepánikoltam........... szerdán közölte a másik tanár - igazából csak emlékeztetett minket -, hogy ahhoz a tárgyhoz a végső, teljes leadandót kell leadni már ezen a héten............. olyan szívbaj jött rám............................. most már péntek reggel óta itt ülök a gépnél.......... a szerdai - úgy tűnik - megvan....... csak a keddi.............. abból még semmmmmmiiiiiiiii..... háááááááááááááááááát............ most ez elég erős..... már rendesen sírtam, úgy kétségbeestem............ de hát valami csak lesz.... :)
Neeeeeem????? Ha más nem, megint, ismételten, újra, kb. ezredszerre megfogadom, hogy a határidős feladataimat a jövőben időben elkezdem......... ;)
További képek itt: Kanadai kaland
Casa Loma

Kanadában jártunk :)

2013. február 16., szombat

Most így alakulnak a napjaink

Ahogyan korábban írtam, megtörténtek az első számadásaink.... Tama 95%-t kapott én 90-et. De hogy mit is csinálunk ebben a félévben?????? Tama maradt abban az iskolában, ahol szeptemberben együtt kezdtünk, de új szakot kezdett most januárban, a HR-t., aminek az órái már a város túlsó végén lévő épületben vannak; esténként (hétfőtől csütörtökig kb. 17-21h). Külön jár angolra továbbra is, csak már nem az International Institutba - mert az elég "vicces" - kb. éppen afrikából érkezetteket tanítanak latin betűkre.... Szóval Tama januártól a Jewish Family Service-be jár minden hétköznap 12-15h között. Itt már komolyabban tud angolul tanulni; ide is mindenhonnan érkeznek emberek, de a többség általában már college-be jár itt, sokaknak van TOEFL-je is... Ez a belvárosban van. Reggelente pedig általában tud dolgozni az iskolában, ahogyan az előző félévben. Nekem csak kedden, szerdán és csütörtökön van programom: reggel 8-ra megyek a rendelőbe, ott vagyok kb. 17h-ig és utána 18-21h-ig óráim vannak..... Csütörtökön nincs órám, akkor várom Tamát... :) Hááááááááááát.... Így néznek ki most a napjaink. Egyébként ezek (Tama-suli, rendelő, én sulim) mind egy kupacban vannak... csak a város túlsó végén. Így alakul úgy, h egy átlagos napon 50 mérföldet "közlekedünk". 
A rendelőben is mindenhonnan érkeznek emberek.... legalábbis úgy tűnik.... én még mindig egy nagy nemzetközi egyvelegnek látom az itteni lakosságot, de az itteniek már nem pont így érzik magukat.... ők amerikaiak.... Pl.: egyik nap jött a rendelőbe egy férfi nagy turbánnal, köpenyben, nagy szakállal... tényleg csak a teve hiányzott..... Én persze megkérdeztem, h honnan jött..... California-ból..... Meg volt egy másik férfi is, aki számomra teljesen natív amerikainak tűnt..... Kérdeztem őt is, hogy a családja merrefelé lakik.... annnyira arra számítottam, hogy majd valami rezervátum-nevet fog mondani, hogy amikor azt válaszolta, hogy a Fidzsi-sziketekről érkezett, akkor majdnem "kapásból" azt feleltem, h arról a rezervátumról még nem hallottam........... Hááááááááát.... oda kell figyelni. :)
A református istentiszteleten úgy van, hogy minden alkalom után van egy kis szeretetvendégség, de mindig csak egy ember készül; tehát körbe jár a házigazdaság. Múlthétre mi jelentkeztünk...... Sok dühöngések között mindent sikerült végül elkészíteni, amit szerettünk volt. :)) Megyünk a "cuccokkal", és a templomban kiderült, hogy félreértés volt, és egy néni is készített egy csomó finomságot..... végül is az Ő romlandói meg a mi alkotásaink jól elfogytak, a nem romlandókat pedig Ő le tudta fagyasztani a következő istentiszteletre.... Úgy volt megbeszélve, hogy a szeretetvendégség után a templomból az egyik nénihez, Panni nénihez megyünk kicsit beszélgetni és még jön egy idős házaspár is, meg az a néni, aki múltkor elvitt minket vacsizni. Szóval egy kis "klub" összegyűlt. Tényleg mindenki azt hitte, hogy egy vasárnapi ebéd utáni dupla szeretetvendégség után már végképp csak beszélgetni lehet...... de Panni néni nem így gondolta...... hihetetlen volt.......... nem tudtam megszámolni, h mennyi különböző mindennel készült......... kérdeztük is mindnyájan, minek fáradt ezzel, nem kellett volna.... Ő a maga természetességével és eleganciájával mondta, hogy nem tudott mit tenni, a cselédje nem ért rá, így Neki kellett készülnie..... :))))))) Nagyon jól telt az este, sokat beszélgettünk. Nagyon örültünk neki!!!! :))))) És a végén Panni néni elmondta, hogy Náluk régen mindig nagy társasági élet volt, de 9 éve, mióta meghalt a férje, most hívott először megint magához embereket..... nagyon aranyos. 
Ez a hétvége pedig hosszú hétvége!!!!!!!!!!!!!!!! :)))))))))) Hétfőn és kedden nincs suli!!!!!!!!!!! :))))) Ma, szombaton, dél körül indulunk kis kanadai kalandozásra!!!!! :))))))))))

2013. február 3., vasárnap

Találkozások

Buffaloról
Nagyon gyorsan telnek a hetek.... mindjárt vége lesz ennek a félévnek is.... ezen a héten már midterm-öt írok....
Múlt hét szombaton filmnézésen voltunk. Van egy helyi magyar orvos, aki neurológiai intézetet működtet, és egy elég nagy magyar orvos kör kapcsolódik hozzá. Nekik is van ösztöndíjuk, amellyel orvosis hallgatók jönnek három hónapos szakmai gyakorlatra. Ez az orvos-csapat néhány havonta szervez videózást, amire a mi diák-közösségünket is meg szokták hívni. Mi most mentünk először, és nagyon jól éreztük magunkat. Sok-sok beszélgetés, sok új ember. És egy végtelenül vicces film; a Montecarlo című magyar alkotás..... Ha tudjátok, mindenképpen nézzétek meg!!!!! http://www.youtube.com/watch?v=FkejsO1PXRQ
Tényleg tömegesen sírtunk rajta....... :)))) 
A keresztelő
Vasárnap kb. egész nap templomban voltunk........... reggel a katolikussal kezdtünk.... a legtöbb magyar diák erre jár. Egyik diáktársainknak, Mátééknak, novemberben született itt babájuk, és az Ő keresztelője volt. :))) A magyar református gyülekezet ugyan ezt a templomot béreli... :)) természetesen ott maradtunk a "mi szokásos" istentiszteletünkre is..... :)))))) Este pedig CTP-s diák-összejövetel volt...
Ezen a héten is mondtam érdekes dolgokat a rendelőben........ Az egyik bácsi érdeklődött, hogy mi újság a másik magyar diákkal, aki múltkor képet készített a szeméről.... mivel két srác is van ott, nem tudtam pontosan, hogy kire gondol, így megkérdeztem: "Balázs, vagy a másik buzi?".... (guy: srác, gay: buzi)... A bácsi furcsa tekintetét látva gondolkozni kezdtem azon, mit mondhattam rosszul..... gyorsan javítottam magam..... 
Itt vacsiztunk
A magyar gyülekezetből az egyik néni (nem is olyan néni, nagyon fiatalos) elvitt minket pénteken vacsorázni. Van itt, Buffaloban egy kis szobányi bisztró, ahol állítólag egyszer valamelyik elnök megállt enni.... és állítólag itt készítik Amerika legfinomabb hamburgerét is..... A "néni", Ilona már törzsvendég ezen a helyen, és meg szerette volna mutatni nekünk is.... Nagyon hangulatos, sztem igazi amerikai hely. Tama kipróbálta a híres hamburgert (ez úgy értendő, hogy a dolog majdnem tányér nagyságú volt) én pedig a fish fry-t, mert ezt ajánlotta Ilona: hatalmas hal és ezerféle köret. Nagyon szép este volt; nagyon jót beszélgettünk, és megdöbbentő volt egy újabb életutat megismerni....... Csak egy kis morzsa belőle: Ilona és a férje nem voltak "templomos" emberek.... nagyon viszontagságos Amerikába való utazásuk során egy lelkész és felesége nagyon sokat segített nekik ismeretlenül hangosan imádkoztak értük nagyon sokszor..... Ilonáékat annyira megérintette ezen a lelkész páron keresztül valami, hogy mikor megérkeztek ide, a férje otthagyta a szakmáját, elvégezte a teológiát, és itt, Buffaloban Ő volt a magyar gyülekezet lelkésze húsz évig, egészen haláláig...... 
Búcsúztató
Azééééééééééééééééért..... sokszor eszembe jut, h bárcsak sose vágtunk volna bele ebbe az egész történetbe....... de azért az is igaz, hogy nagyon nagyon sokat formál rajtunk itt Isten.... és ezért szerintem mindig nagyon hálásak leszünk.... valahogy lelkileg sokkal előrébb visz egy ilyen 1-2 év, mint egy "kényelmes fogyasztói társadalmas lét" - ahogyan a CTP mondja...... Meg szerintem én itt fel is fogok nőni..... :)))
Ma Mátéék (a "babások") töltött káposztás búcsúztatója volt itt a parókián. Kedden végleg hazamennek..... 
A most következő héten kell már referálnom is, meg midterm is lesz............. Annak örülök, hogy tudom, hogy nagyon gyorsan el fog repülni ez a hét is!!!!!! :)