Plébánia-party |
Múlt héten szombaton ismét össz-magyar diáktalálkozó volt itt a plébánián. Az elmúlt pár hétben néhányunknak volt szülinapja, így ez jó apropó volt. Háááááááááát.... izgik ezek a találkozók.... sok infó, gondolat, indulat, vicc, pletyka... stb.....
Vasárnap tartottuk az utolsó istentiszteletet a magyar református templomban, mert ugye eladták...... Furcsa volt ez még nekünk is, pedig mi ugye nem rég óta vagyunk itt.... Folyt. köv. másik templomban.
Utolsó istentisztelet |
Eddigi legnagyobb megpróbáltatás......... arról kellett pszichó-esszét írni, hogy homoszexuális pár neveljen-e gyereket, milyen szülők, milyen hatása van a gyerekekre..... Itt ugye ez elég kényes téma, már elfogadott a házasságuk a presbiteriánus egyházban is, egyébként tisztelni kell őket nagyon... stb. És a tanár is nagyon mellettük van............ Háááááát.... azért mindezek ellenére sem bírtam a dolog mellett érvelni..... úgy voltam vele, hogy max erre nulla pontot kapok, de a félév során összesen 6 ilyen esszé van, a többi majd húz kicsit az átlagomon..... És képzeljétek!!!!!! :))) A tanár ráírta a dolgozatomra, hogy egyáltalán nem ért egyet velem, de nagyon szép munkát végeztem az érveléssel, és max pontot adott!!!! :))))
Október 23-a, cserkészek |
Tamának szerettünk volna venni farmert és pulcsit. Nagyon kellett már.... Bementünk egy boltba, keresgéltünk, próbálgatott.... Találtunk megfelelő darabokat, megállapítottuk, hogy jó áron vannak, de azért még tanakodott Tama, hogy most erre költsünk-e... Eltuszkoltam a kasszához, ahol kiderült, hogy aznap minden féláron van! :) Így Tama is örült!!!! :)
Október 23-a, mi |
Ma, vasárnap október 23-i megemlékezés volt a Magyar Házban. Vicces, hogy életemben itt szerepeltem először "nemzeti műsorban"... Összesen körülbelül 60-an voltunk, főképpen idősebbek, akiknek az életében és idekerülésében nagy szerepet játszott '56. Így eléggé új, szokatlan, más hangulata volt ennek a "megszokott hosszú hétvégének" (persze itt nem hosszú hétvége). Sok néni mondott verset, kis cserkészek népdalokat énekeltek, mi (diákok) is készültünk műsorral, Tama is szavalt verset, nagyon sokan megdicsérték! :) Ünnepség után együtt vacsoráztunk, beszélgettünk, borozgattunk) A Magyar Ház közelében van egy Petőfi szobor is (tudom, h ez másik ünnep!). Ugye itt szabad "ittasan" vezetni........ de az, amikor az a bácsi, akivel a "pajtásai" azzal viccelődnek, hogy ha majd meghal, akkor ki kéne őt préselni, és még az ünnepség kezdete előtt nem tudom hányadik cognac-ot tölti magába és bőszen ajánlgatja nekünk, hogy majd este hazavisz minket kocsival.... hát... ez kicsit meredek... Végül mással jöttünk. :) Egyébként elég vicces egy bárpultnál iszogatni 70-90 éves bácsikkal. Ajánlom mindenkinek! :)
Október 23-a |
Amikor este hazaértünk, lementünk a pincébe, ahol a mosoda van, hogy összeszedjük a kiteregetett ruháinkat (amelyek nagy részben az én téli, kötött pulcsijaim voltak, amiket átmostam a hideg idő közeledte miatt.... Szóval egy elég komoly ruhaállomány). És NINCSENEK SEHOL!!!!!!!!!!!!! :((((((((((( El tudjátok képzelni??????? Nagyon felhúzott........ el sem tudom képzelni, hová tűnhettek, ki, miért tette el őket... stb. Most senki más nincs itthon a házból, így meg sem tudok kérdezni senkit, tud-e róluk valamit............. de elég ijesztő........ Nagyon nagyon remélem, hogy elő fognak kerülni a ruháim.... :((((
Egyébként.... határozottan alakul a hozzáállásom az itteni dolgokhoz...... Először ugye rögtön haza akartam menni... ez elég sokáig tartott.... az villanyozott fel egy kicsit, hogy megnéztem pár otthoni híradót, olvastam híreket, kaptam néhány otthoni helyzetet hétköznapi szinten bemutató levelet és akkor rájöttem, hogy lehet, h hálásnak kéne lennem azért, hogy itt vagyunk....... ez pár napig tartott.... utána rájöttem, h ettől itt még nem jobb.... és egyszer majd haza is kell menni...... Bocs.... még nem ragadt rám az itteni optimizmus, meg mosolyvilág, meg pozitív gondolkozás..... stb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése