Szerda éjszaka megérkeztünk. :) Nagyon rettegtünk a beléptető faggatózástól.... A tisztnek végül mindössze két kérdése volt: "Mi közük van egymáshoz?" Erre adott válaszunkkor rám meredt és jött a következő: "Te tényleg hozzámentél ehhez a fickóhoz?". Válaszomra lemondóan bólogatott, pecsételt és intett, h menjünk... :) Egyébként Tama az egyik átszállásnál elmondta rólam az útlevélvizsgálaton, h "it was my wife"..... :)))))))))) Otthon az utolsó éjszaka csak két órát sikerült aludni a nagy pakolás és takarítás miatt. Szóval elég hosszú augusztus 22-énk volt! ;) Ágo, egy nagyon kedves helyi magyar diák a reptéren várt minket, elhozott a szállásunkra (első kép). Első reggel bementünk a suliba tantárgyat felvenni......... Persze már csak a maradék volt..... így úgy alakult, hogy a legtöbb órán együtt leszünk... hát, remélem, ki fogjuk bírni egymást... Tama örül, mert azt hiszi, fogok tudni segíteni Neki... Egyébként nekem elég jó: két pszichós tárgy, ismét spanyol :) és zenetöri. Tama is fog spanyolul tanulni..... A suliban minden ügyintéző nagyon nagyon kedves, készséges volt. Elvileg kellett volna egy általános besorolós tesztet kitöltenünk, de már annyira nem volt választási lehetőség a tárgyak között és olyan kevés idő van a kezdésig, h ez kimaradt....
Délután - még kocsi hiányában elsétáltunk vásárolni. Elég megnyugtató a kép: lehet normális dolgokat is kapni kb. otthoni, vagy jobb áron. Egyébként meg nem túlzás az, h itt kocsi nélkül elég furi az élet... én ettől nagyon kikészültem. Hirtelen nagyon bezárva éreztem magam kis kertünkbe... elkezdtünk kocsit keresni - ezt terveztük egyébként is. Azért ez is milyen már... ha meglett volna a TOEFL és az eredeti suliban kéne már most kezdenem, egyszerűen nem tudnék eljutni oda a szállásunkról.... és most van pár hónapunk arra, h ezt áthidaljuk, a mostani sulink pedig két sarok sétára van.... Hihetetlen... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése